Volturi and Cullen love forever / 22. fejezet

Bocs de a gép szórakozik és így előre pár fejezet.  Viszont van egy fontos hírem. Úgy döntöttünk Bétámmal hogy 23 fejezet lesz csak. Na de nem hagyjuk abba az írást, hanem folytatjuk itt tovább a fejiket csak más címmel. Szóval ez a 23 fejezet címe Volturi and Cullen love forever. Ennek a folytatásainak a címét még nem döntöttük el. kb. olyan mintha egy könyvet olvasnátok és itt lenne a pl. Harry Potter első könyv  vége. De lesz még sok feji, szóval gyertek csak olvasniXD

Meghoztam a frisset.Remélem tetszeni fog.Komikat pleas!!!!!!!!!!!!!!!!!!XD XD

Újabb csapás és újabb meglepetés

(Aro szemszöge)

Istenem remélem megkerül. Nagyon aggódtam érte. Ha elő kerül rögtön hazaviszem Volterába és többé nem engedem a közelébe azt a Cullen fiút csak a bajt hozza Bellára. Aggódva toporogtam és járkáltam a szobában. Szerelmem csak magába roskadva ült. Muszáj volt leülnöm mellé és valami biztatót mondani. Még ha nem is hiszek benne.
-Elő fog kerülni hidd el. Erős lány jól neveltük.
-Tudom de ő csak egy félvér mi lesz ha az aki elrabolta bántani fogja? Azt nem élném túl.
-Tudom. Én is nagyon félek. - mondtam majd átöleltem kedvesemet. Ekkor nyílt az ajtó és Caius lépett be. Mielőtt az őrökért kiáltottam volna megszólalt.
-Bocsánat a zavarásért csak annyit szerettem volna mondani, hogy Bella...

(Edward szemszöge)

Ahogy futottam az erdőben hirtelen egy hangot hallottam aztán minden elsötétedett. Mikor magamhoz tértem egy szép hálóban voltam. Hirtelen nyílt az ajtó és csodák csodája Kathrine lépett be rajta.
-Szia drágám. - köszönt engem pedig elöntött a méreg. Ezt hogy, képzeli először elüldözi Bellát, majd elrabol. Láttam hogy valamit maga elé mormol és haragom rögtön elszállt. Úgy éreztem ha Kathrinenek valami baja esne azt nem bírnám elviselni. Szerelmet éreztem iránta. Rögtön felpattantam és oda mentem hozzá. Magamhoz szorítottam és megsimogattam.
-Gyere édesem hadd mutassak neked valamit. - Azzal lementünk a pincébe ahol valamiféle börtön volt. A börtönben pedig három alakot láttam. Az egyik Caius volt a másik gondolom a felesége és a harmadik a harmadik személy láttán rögtön kitisztult a fejem. Megláttam Bellát aki teljes erejével a rácsoknak feszült a másik két személlyel együtt.
-Carli üsd ki őket! - parancsolta Kathrine. Újra ránéztem kedvesemre aki hirtelen felsikoltott és összeesett. Elöntött a düh és nekiestem Kathrinnek. Ütöttem, vertem ahol értem ő pedig sikoltozott. Láttam ahogyan Bella feltápászkodik. Ebben a pillanatban több dolog is történt mégpedig: Kiestem a ritmusból és Valaki hátulról leütött. A második pedig Bella ijedt fájdalmas sikolyát. A fejem sajgott de kibírtam. Hátra fordultam és úgy verekedtem tovább. Hirtelen Kathrine szólalt meg.
-Búcsúzz el a drága kicsi Bellától. - mondta. Azzal láttam ahogy meggyújt egy öngyújtót és az a pasi aki eddig engem gyepált most kedvesemet tartotta. Kathrine pedig meggyújtotta Bella ruháját. Felordítottam próbáltam segíteni de nem tudtam. Ekkor az a Carli fogta magát és Kathrine felé ordított.
-Ez nem volt a tervben. Azt mondtad senkinek nem esik baja. Most pedig egy ártatlan lány meghalt. Ezt most nem úszod meg. - rátámadt Kathrinere. Kathrine kikerülte és elmenekült. Kiszabadította Caiusékat, majd a másik fiúhoz fordult.
-Segítesz?
-Persze. - és a srác rámosolygott. De én nem tudtam ezzel törődni. Veszteségemet fájlaltam.Bella halott. Az egyetlen lány akit valaha igazán szerettem most meghalt.
-Hogy mondjam el ezt a szüleinek. - mondta Caius.

Sokkos állapotban kerültem vissza a Cullen házba. Carli és a srác eltűntek. Mikor beléptünk a házba mindenkin oda rohant hozzánk. Esme a nyakamba ugrott mindenki örült. Senki nem vette észre, hogy Bella nincs itt. Ekkor Jasper megszólalt.
-Edward mi történt? Az érzéseid olyan negatívak. Mi a baj?
-Bella - nyögtem - Bella halott. - mondtam azzal fölrohantam a szobámba és becsaptam az ajtót. Körülnéztem a szobámba minden rá emlékeztetett. Le heveredtem az ágyra. A párnákon még éreztem Bella illatát. Órák telhettek el így. Egyszer csak azt éreztem hogy valaki végig simít hátamon és hangjára ledöbbentem...