Volturi and Cullen love forever/17.fejezet

 A VÁRVA VÁRT FEJI! Nos először is mindenkinek kellemes ŐSZI SZÜNETET! Ha volt és ha lesz. Másodszor itt van az amit annyira húztam. Örülnénk ha néhányan jeleznék egy egy komiban hogy szívesen írnának a pályázatra. Tudom nem sok az ajándék amit adunk, de sajnos ennyire telet. Ja és a komik. Örülnék ha lenne, nem muszáj sokat csak néhány sort. Na de ennyit a beszédből és JÓ olvasást! : )


Váratlan "megleptés"

(Edward szemszöge)

-Akarlak -  suttogtam.Majd hirtelen olyan valaki hangját hallottam meg akire nem számítottam.
-Szia Edward.-Úgy ugrottam fel mintha megcsípett volna valami.
-Kathrine-suttogtam-Nem ez nem lehet!Láttam ahogy az a vámpír megöl.
-Na igen Diego megadta nekem azt amit te nem igazán akartál.-mondta.Én Bellára néztem aki szintén le volt döbbenve.Aztán megrázta a fejét és felállt.
-Azt hiszem én most elmegyek vadászni-mondta.
-Ne kérlek hadd menjek veled.-kérleltem.
-Nem Edward.Egyedül szeretnék menni.Szeretném átgondolni a dolgokat.
-Hát jó legyen.De tudod, hogy én itt vagyok és-itt magamhoz húztam hogy nagyobb hangsúlyt adjak szavaimnak-SZERETLEK!
-Én is szeretlek-csókolt meg majd felvette felsőjét és kiugrott az ablakon.én pedig Kathrine felé fordultam.
-Már is találtál HELYETTEM valakit?Ezt nem hiszem el!És pont egy ilyen kis csitrit.Azt hittem szeretsz.Szerettél te egyáltalán valamikor?-támadt nekem.Felvettem az ingem és így feleltem.
-Képzeld el szerettelek elég sokáig.És mikor azt hittem meghaltál 2 éven keresztül mást sem csináltam csak téged sirattalak.Aztán kb 3 hete felbukkant Bella  aki beragyogta az életemet és újra úgy érezettem hogy élek.Nem voltam többé egy lelki roncs akit hagytál magad után.De én is kérdeznék valamit.Miért nem jöttél vissza miután felébredtél?Hmm?Erre válaszolj nekem.Mert ezen eszem magam mióta csak bejöttél azon az ablakon.-miután nem válaszolt a szemére vetettem.-Valahogy gondoltam nem tudsz rá válaszolni.Akkor még egy kérdés.Szerettél te egyáltalán valamikor?
-Edward istenem hát persze hogy szerettelek és most is szeretlek.Azért nem jöttem vissza előbb mert nem akartam hogy új szülöttként láss.Diego segített át a nehéz időszakon.És csak mostanra kerültem olyan állapotba hogy a szemedbe merjek nézni.Erre itt talállak ezzel a cafkával.
-Ne merd Bellát sértegetni.Vagy velem gyűlik meg  a bajod.
-Ó istenem mit művelt veled az a ...-itt telt be a pohár.Neki ugrottam és a falhoz szorítottam a nyakánál fogva.
-Azt mondtam ne sértegesd őt.Fogd már fel végre VÉGE VAN.Volt esélyed.Nekem nem számított volna hogy új szülött vagy.És most ha megbocsátasz megkeresem a szerelmemet.-mondtam azzal kiugrottam az ablakon, hogy megkeressem Bellát.

(Bella szemszöge)
Miután kiugrottam az ablakon csak futottam és futottam amíg megérkeztem arra a tisztásra ahova Edward vitt az első randevúnkra.Besétáltam a rét közepére és ott lerogytam.A gondolatok csak úgy cikáztak a fejembe.Tisztázni akartam magamban a dolgokat.Az elejétől kezdtem onnantól hogy idejöttem a Cullen családhoz egészen addig hogy Kathrine beugrott az ablakon.Nem értettem ez hogyan lehetséges hiszen Edward azt mondta nekem hogy látta ahogyan megöli egy vámpír.Akkor hazudott és csak játszott velem?Nem Bella ilyen eszedbe se jusson!Inkább Kathrine nem jelentkezett miután átváltozott.De ez milyen szemét húzás volt tőle.Sajnáltam Edwardot.Eldöntöttem hogy vissza megyek és beszélek Edwarddal.Éppen mikor felálltam a hátam mögött hallottam hogy valaki jön.Az utolsó amire emlékszem hogy lefognak hátulról. Aztán elvesztettem az eszméletemet.

Írói pályázat

Sziasztok remélem van kedvetek egy kis játékhoz!Novellákat kéne írni benne méghozzá erről a számról.Hogy kicsit megkönnyítsem a dolgotokat itt van a fordítása. Feltételei:
-1 fejezetes legyen
-Csak saját szereplővel lehet dolgozni
A határ idő DECEMBER 20.
A következő email címekre lehet küldeni a novellákat: allice12@citromail.hu vagy isabellavolturi@citromail.hu
A nyertesnek pedig 4 héten keresztül 4 nappal előbb fogja kapni a fejezeteket.
Remélem sokan fogtok játszani.:-)
Azt is nagyon remélem hogy mindenki jól fog szórakozni XD
Jó szórakozást kívánok mindenkinek! :-)

Hírdetés

Sziasztok! Rozicica hirdet egy pályázatot aminek szomorú vége kell hogy legyen. De itt is a hirdetmény:

Depy End Pályázat

Hali!!

Úgy gondoltam indítok egy új pályázatot. Tudom, hogy az előző lejártáig még van egy csomó idő, de ez most más. Ez az ötlet csak és kizárólag az én agyamból pattant ki. Amúgy én döntenék, arról ki nyer, de persze rakok ki szavazást, és aki ott első lesz az lesz a közönség kedvence. Tudom, hogy mindenkinek alig van ideje, de azért léci jelentkezzetek.
Csak egy novellát kell beküldeni bizonyos feltételek mellett:
Jelentkezési határidő: November 10.
Beküldési határidő: November 30.
Terjedelem: Min. 2-3, Max. 10-15 oldal, 12-es betűmérettel.
Nyeremény: Sajnos csak egy oklevéllel szolgálhatok, de azt kirakhatja a blogjára – ha van.
Fontos: Ahogy a pályázat címe is mondja: Minden képen szomorú vége kell, hogy legyen. Természetesen nem muszáj mindenkit kinyírni, lehet, mondjuk csak egy szakítás.
Lehet: fic, és saját szereplős történet is.
Ide küldjétek: rozicica13@gmail.com
Remélem lesz néhány jelentkező!!!!

Pux: Rozy

Ui: És ha valaki olvassa ezt a bejegyzést lécives hirdesse a blogján a pályázatot. 

Megtaláljátok ezen a címen:http://novella-rozy.blogspot.com  
Ui: Hirdessétek a blogaitokon. Lécci! Sok segítség lenne Rozynak!

Volturi and Cullen love forever/16.fejezet

Mérgesek lehetek, de csak a következő lesz az a feji mikor megtudjátok ki zavarja meg Bellajékat. Addig is ezzel szolgálunk. Ha pedig érdekel milyen ha Marcusnak egy tini lánya van és az egyik legjobb barátja a hódolója akkor érdemes benézni Bella Volturi blogjára. Szerelem, csata és egy gonosz csaj ki mindig közbetesz Bellának. Közben van még egy hódoló? De ki? Talán csak nem....
De nem mondok többet ha érdekel néz be ide: http://azorokevalosagertelme.blogspot.com/
Most pedig jó olvasást, nekem meg komikat :D


Búnyó

Alec szemszöge:


A szobámból léptem ki mikor észrevettem, hogy Corin és Félix rohan felém. Ezekbe meg mi ütött?
-Alec gyere gyorsan. Aro és Caius összeverekedtek. Marcus küldött. Gyere már mert ezek kicsinálják egymást.
-Gyere már Alec! - szólt rám Jane? Biztos hallgatózott. Viszont igaza van. A vámpír sebességet is túllépve futottunk. Mikor beértünk Aro már épp le akarta tépni Caius fejét.
-Alec, használd az erőd!!! - parancsolta Marcus. Azonnal cselekedtem, és két vámpír vakon és süketen távolodtak egymástól.
-Jane, üsd ki őket. - parancsolta Marcus. Húgom nem volt hajlandó megtenni így hát Marcusnak kellet figyelmeztetnie.
-Jane! Ha nem teszed meg kiteszünk! - fenyegette. Ez bejött. Jane először Caiust ütötte ki. A férfi felordított, majd összeesett. Ő vele már nem törődtem. Tudtam, hogy egy darabig nem fog felkelni. Most Jane (nehezen), de a Mestert is. Ugyanúgy reagált, mint testvére. Marcus megfogta Caiust, és intett, hogy vigyük a szobájába Arot. Megfogtuk a Mester, és bevittük a szobájába. A felesége azonnal kérdésekkel bombázott.
-Mi történt? Mi baja Aronak?
-Csak annyit tudunk, hogy összeverekedett Caiussal. Azt nem, hogy miért. - mondta Félix. Sulpiciát elöntötte a méreg.
-Az a szemét. - mondta halkan, de mégis figyelmeztetően. Nem értettem mi baja lehet. Mikor kiléptünk a szobából elkezdtük kibeszélni a történteket.
-Min veszhetek össze? Arot nehéz kizökkenteni a nyugodt hangulatából. Mit csinálhatott Cai...
-Sulpicia! Mit csinált Aro Caiussal! - rohant ki Athéna. Sulpicia döngő léptekkel közeledett Athéna felé. Na ebből mi lesz? Még egy bunyó?
-Fogadjunk. Én Athénára teszek 10 dolcsit. - szólat meg hátunk mögül Corin.
-Én is 10-et Athénára. - suttogta Félix.
-Én inkább Sulpiciára 10-et. - mondtam.
-Na ne! Ne kezdjétek ti is! - szólalt meg Marcus.
-Mit csinált Aro a férjemmel?! - kiáltott Marcusra Athéna.
-Megvédte a lányát. - mondta.
-Hogy mi csoda?! - kérdeztük egyszerre. Mit akarhat Caius Bellától?Hacsak nem...

Régi-új blog

Bétám régebben nyitott egy blogot de nincsen sok látogatója.A történet arról szól, hogy Bella Marcus lánya és Aro barátnője.Aki kíváncsi rá az kattincson ide.

Volturi and Cullen love forever/15.fejezet

Ebben a részben megismeritek milyen 3 különböző agy. Remélem tetszik majd.:) Komikat meg szívesen olvasgatok.

Testvérek


Aro szemszöge:


Miután bekísértem a szobánkba leültünk az ágyra, és az ölembe húztam. Tudtam, hogy fáj neki sokkal jobban fáj, mint azt én hittem.

-Hogy lehettél ennyire bolond?! - szidtam meg. Nem igazi szidás volt hisz, most inkább pihennie kellett.
-Sajnálom. - csak ennyit mondott majd megcsókoltam. " Kérlek, hagyd Caiust. Nem akarom, hogy megsérülj." - kért fejben, én csak bólintottam.Csak annyit hallottam, hogy Sulpicia zokog, és én csak ennyit bírtam  motyogni: -Sajnálom! Egy komplett barom vagyok. Rám nézett, majd egy szenvedélyes csókkal vigasztalt.
-De mond miért rontottatok egymásra? - kérdeztem. Elképedve nézet rám.
-Hát nem is tudod? - kérdezte.
-Csak annyit, hogy feleségül akarja venni. Gondolom a célja, hogy jobban megerősítse a hatalmát.
-Valami másért kell neki Bella. Hát nem érted? Bella fél vér. Félig vámpír, félig ember! - még mindig nem értettem. Na és? Ha fél vér. Mit tud amit....
-Ó ÉN MEKKORA EGY BAROM VAGYOK!!! - ordítottam. - Nem ezt nem engedem! - morogtam, és kirohantam. Kedvesem tekintette volt az utolsó amire emlékszem, majd hatalmába kerített a vörös köd.

Marcus szemszöge:


Miután kikászálódtam a törmelék alól, láttam, hogy Aro épp Sulpiciát kíséri, és Caius villámló szemekkel figyeli őket. Mi a fenne ütött Caiusba?! És hogy lehet, hogy Sulpicia rátámadott Caiusra. Nem értettem semmit, és ez dühített.
-Legalább segítenél felszedni az ajtó maradványát?! - kérdeztem Caiust. Ami tényleg meglepett kötekedés nélkül segített. Még ujj ajtót is segített beszerezni. Vajon kicserélték? Nem, nem. Az érzéseiből lehet érezni, hogy nem. De akkor meg mi a fenne ütött belé? Szívesebben elviselném ezt a Caiust, mint a régit. A trón terembe két ujj szék is bekerült. Végre, kicsit békésebben üldögélhetünk, mikor kivágódott hármunk hálójához vezető ajtó. Mi van? Ma mindenki megkergült. Aro volt, ki más.
-Ő még gyerek te szemét. Hogy merészeltél ilyet, csak gondolni is! - mi a francról beszél?! Caius felpattant a székéből, és olyan közel ment Arohoz, amit még álmodni se mertem. Egyet tudtam. Ha valaki feldühösíti Arot (ami a ritkánál is ritkább) azt nagyon megbánja.
-Azt csinálok amit akarok! - ordította Caius Aro képébe.
-De nem az én lányommal! - mi köze ehhez Bellának?!!
-Miről van szó? Tudni akarom! Gyerünk!
-Arról, hogy ez a senkiházi megakarja erőszakolni Bellát, míg az nem szül neki egy gyereket, és majd félredobja, mint valami rongybabát. - morogta Aro. Nem. Ezt nem tudom elhinni. Mi ütött Caiusba.
-Majd küldök lapot a kicsiről.
-Neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee!!! - mondtam, de már későn. Aro rátámadt Caiusra.
Néhány testőr sétált be. Nem láttam kik, mert a két fivérem próbáltam szétválasztani.
-Szóljatok azonnal Alecnek. -Szóltam rájuk. Rohanva távoztak. Remélem nagyon nagyon gyorsan itt lesznek.

Caius szemszöge:


-Majd küldök lapot a kicsiről. - cukkoltam bátyám. Megtörtént amit vártam. Elpattant az utolsó húr is Aronál, és rám vetett magát.
-Neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee!!! - hallottam Marcus hangját, de nem érdekelt. Végre beteljesül régi álmom. Legyőzhettem Arot! Marcus megpróbált közénk állni, de mindhiába.
-Szóljatok azonnal Alecnek. - szólt valakinek. Hiába jön Alec én addigra már győztes leszek.
-Csak ennyi telik tőled?! Azt hittem keményebb vagy!
-Viszlát Caius. - búcsúzott Aro, és a fejemet megfogva, próbált megölni.
-Alec, használd az erőd!!! - parancsolta Marcus. Egy szere minden elsötétült. Nem láttam, és nem hallottam.  Majd a fájdalom áthatolta a testem. Össze estem. Éreztem vissza kapom hallásom, és látásom. Hallottam mikor Aro is felordít, és nem mesze összeesik, és ennyit suttog: Jane. Majd minden elsötétült.

egy új blog

nos nyitottam egy új blogot. a címe:http://aketvolturiskalandjai.blogspot.com/ akit érdekel nézze meg. és megnyugodhatok, hogy a következő két részben sem fogjátok megtudni ki az. :) de annál érdekesebb lesz. puszi Allice

Volturi and Cullen love forever/14.fejezet

 Sajnálom de ez egy nagyon rövidke lett. Viszont ígérem, hogy sietek a következővel ami egy igazán különös fejezet lesz. Remélem ez is tetszik majd. De inkább NO duma. Jó olvasást.

Vigasztalás

 (Edward szemszöge)

-Az amit Athenodora nem tud neki megadni-zokogta kedvesem mellkasomba.Közben egész családom körénk gyűlt és aggódva figyeltek minket és várták a fejleményeket.
-És mi az?-kérdeztem és nagyon kíváncsi voltam hogy mi zaklatta fel ennyire szerelmem.
-Örökös...-ennyit bírt kinyögni és elcsuklott a hangja.Teljesen lesokkoltam.Hogy az a szemétláda ha meglátom én komolyan mondom hogy széttépem.
-Ha valaha a szemem elé fog kerülni én esküszöm darabokra szaggatom és elégetem-sziszegtem.És szorosabban öleltem magamhoz kedvesemet.
-Ne kérlek ne!Te nem tudod hogy mire képes nem bírnám elviselni ha valami bajod esne-szipogta.Láttam hogy családom szépen lassan kiszivárog a szobából hogy kettesben maradhassunk.Lassan felvittem a szobámba és leültettem.Aztán lementem és csináltam neki egy rántottát.Felvittem neki és amíg evett elmesélte az egész beszélgetést. Szegény szerelmem annyira ki volt akadva.Én próbáltam megnyugtatni de hiába.Ő csak zokogott a mellkasomba és csak azt mondogatta "Miért pont én?".Annyira de annyira fájt így látnom őt hogy szenved és sínylődik egy pedofil szemétláda miatt én pedig nem tehetek semmit.A csillagokat is lehoznám meg egy darabot a holdból ha nem kell azt látnod hogy szenved.Aztán éreztem hogy már nem sír hanem egyenletesen szuszog, szegénykém.A karjaimban tartottam és dúdoltam meg persze simogattam.Nem sokkal később Alice lépett be aggódva nézett Bella felé aki most éppen teljesen nyugodtan szuszogott.
-Hogy van?-kérdezte.
-Teljesen ki van akadva ezt meg is értem.Ha az a görény valaha is a kezeim közé kerül szétszaggatom és elégetem-dühöngtem.-De addig is azon leszek hogy megvigasztaljam Bellát.
-Rendben.-mondta és kiment.Másnap reggel Bella mikor felébredt hozzám bújt és azt mondta.
-Nagyon sajnálom hogy tegnap végig kellett hallgatnod a hisztimet.-motyogta.
-Istenem Bella!Ne beszélj butaságokat-öleltem magamhoz.Majd szenvedélyes csókolózásba kezdtünk.Azon kaptam magam hogy Bellán nincsen fölső és rajtam nincsen ing.
-Akarlak-suttogtam és újra megcsókoltam.Majd megszólalt valaki akit nem vártam.
-Szia Edward...

Volturi and Cullen love forever/13.fejezet

 Elhiszem mindenki elfoglalt, de jó volna végre 5-6 kominál többbet olvasni. Persze ezeknek is nagyon örülök, de azért jó lenne. Szóval mikel ahhoz, hogy egy Blogger jól éreze magát? KOMI! KOMI! és KOMI! :) Köszi.

Belláért

Sulpicia szemszöge:

-Akkor szia anya.
-Szia kicsim.
-Puszilom apát.
-Átadom.-majd letettem. Istenem! Hogy lehet valaki ennyire gonosz?! És ha mégis, mért pont Bellával. De nem hagyhatom, hogy Caius csak úgy kihasználja. Mindenképpen beszélnem kell vele.
-Nos? - kérdezte az éppen belépő férjem. O még ő is kap, de előbb az a kis...
-Puszil - vetettem oda, majd kirohantam. Tudtam, hogy ha megtudja tervem úgy is lebeszél róla. A trón terembe érve láttam, hogy csak Caius, és Marcus van csak itt.
-Caius Disznó Volturi! Tudom mit akarsz Bellától, de ehhez lesz egy pár szavam! - ordítottam mire mind a ketten rám néztek. Odamentem, és lekevertem egyet Caiusnak. A széke ketté repedt, ő meg repült egyet hátra. Caius nekivágódott a falnak, majd a menyezett egy része beszakadt, és ráomlott. Marcus alig bírta vissza fojtani kitörő nevetését. Szegény, szó szerint fuldoklott. A törmelék halom alól kikászálódó Caius morgásától hátra hőköltem. Lassan, de biztosan közeledett felém, mire én hátrálni kezdtem. A félelem egyre jobban átjárta testem, és a remegés is elfogott. Ezt még megbánom.
-Caius! Nyugodj le! - állt elé Marcus.
-Neeeeee! - kiáltottam, de későn, mert Caius behúzott az éppen nem oda figyelő Marcusnak. Neki repült az ajtónak ami megadva magát bedőlt. Oda akartam menni segíteni, de Caius az utamat állta. A nyakamnál fogva neki lökött a falnak.
-Még egyszer próbáld ezt meg némber, és utána nem nézegeted magad a tükörben. Az viszont biztos, hogy egy ilyen kis csitri nem fog megakadályozni a tervembe. Remélem megértettük egymást. - ordította, majd lekevert egyet. Nekivágódtam Aro trónjának, ami lefékezte a további ütközést. Épp mikor a falnak ütköztem  jött be kedvesem megnézni mi történt. Amint meglátott, hozzám futott, és felsegített.
-Még számolunk!!! - vetette, oda Caiusnak. Bekísért a szobánkba, majd az ölébe húzott.
-Hogy lehettél ennyire bolond?! - szidott meg. Tudtam nem igazán szid hisz, most inkább pihenem kellett.
-Sajnálom. - csak ennyit mondtam, majd megcsókoltam. " Kérlek, hagyd Caiust. Nem akarom, hogy megsérülj." - kértem fejben, és ő csak bólintott. Egyszerre szúrni kezdett a szemem, és csak annyit hallottam, hogy Aro ennyit motyog: -Sajnálom! Egy komplett barom vagyok.
Ránéztem, majd egy szenvedélyes csókkal vigasztaltam.