Volturi and Cullen love forever/12.fejezet

Kiakasztó beszélgetés

(Bella szemszöge)

Másnap reggel rögtön felhívtam apát és elkezdtem megvalósítani a tervemet.
-Szia apa-szóltam bele a telefonba olyan szomorú hangon ahogyan csak tudtam.
-Szia kicsim .Hogy vagy?
-Én jól köszi.-szipogtam egyet mintha sírnék.
-Mi a baj?
-Semmi-mondtam azon a hangomon amitől mindig meglágyul a szíve.
-Bella.Kicsim ne kínozz.Légy szíves mondd el mi a baj.
-Én csak...Jajj apa én elváltam tőle ahogy kérted de annyira hiányzik.-sírtam.
-Azt hiszem jobb ha anyáddal folytatod a beszélgetést.
-Rendben-mondtam szipogva.
-Szia kicsim.
-Szia anya-szipogtam.
-Te jó ég!Mi a bajod?
-Jajj anya én hallgattam apára de annyira fáj elválni Edwardtól.Nagyon nehéz és úgy hiányzik.-zokogtam.
-Van valami amit el kell mondanom.
-Mi?-kérdeztem szomorúan.
-Arot Caius megvesztegette azzal hogy elmegy kivéve ha nem találsz magadnak egy éven belül valakit akkor az övé vagy.Nagyon sajnálom azt hiszem így nyugodtan fiúzz ha tudsz.
-Tessék?Ez ugye  most csak egy vicc?-és tényleg kitört belőlem a zokogás.
-Sajnálom de nem.
-Istenem ezt hogy tehette? És te hogyan hagyhattad?-kérdeztem a könnyek csak úgy záporoztak a szememből.
-Amikor megtudtam én sem repestem az örömtől le is kevertem egyet apádnak.De Caiust már nem tudtuk megállítani.
-Miért én?Miért pont én kellek neki?
-Mert egy bunkó tahó azért.-Hirtelen rájöttem és még jobban elkezdtem sírni.
-Kicsim nyugodj meg.Hisz neked már van valakid.Ne rágd magad ezen majd én beszélek Caiussal.
-Nem, anya hát nem érted?-kérdeztem zokogva.
-Sajnálom de nem.
-Caius azért akar engem mert fél vér vagyok.Azt hiszi én tudnék-elcsuklott a hangom és nem tudtam folytatni.
-Úristen!
-Rájöttél?
-Nem ezt nem hagyom!
-Anya én ezt nem akarom-zokogtam.
-Nyugodj meg Bella!Rám hallgatni fog.Az az átkozott.Nem hagyom hogy csak úgy kihasználjon.
-Mi lesz hogyha nem hallgat rád?Akkor mi lesz?
-Akkor még mindig van neked Edward és mivel 1 éven belül találtad így Caius kussolhat.
-Anya én nagyon félek mi van ha megtalálja a módját?
-Nem hagyjuk.Marcusék biztos mellénk állnak.Vagy ha az nem segít akkor apád megválik az öccsétől.
-És ezt apa is így látja?
-Remélem, de tudok hatni rá.
-Rendben-kezdtem megnyugodni.
-Akkor szia anya.
-Szia kicsim.
-Puszilom apát.
-Átadom.-majd letette.Belőlem pedig újra kitört a zokogás.Hirtelen hideg karokat éreztem magam köré fonódni.Odabújtam Edwardhoz.Ő pedig rákérdezett.
-Mit akar tőled Caius?Te mit tudnál?
-Azt amit Athenodora nem tud megadni neki-sírtam mellkasába.
-És mi az?
-Örökös...