Szerelem az utolsó vérig / 10. fejezet

Vége sajnos már a nyárnak. Sajnos kezdődik az iskola, de megpróbálunk hozni frisset. Most már többet találkozok bétámmal így könnyebben írjuk majd meg a fejiket! :D Bocsánat hogy csak ilyen későn hozom a frisset :( Remélem mindenkinek jól telt a nyara :D Jó olvasást! :D

Itt az idő

Caius szemszöge:

Bella behozta a trónterembe a piciket. Annyira aranyosak voltak hogy még én is rájuk mosolyogtam amikor rám néztek. Pedig egyáltalán nem voltam a legjobb kedvemben. Fortuna még mindig itt volt és kezdtem elérni az idegesség azon fokát aminél elborul az agyam és volt - nincs vámpírt csinálok belőle.
-Nézzétek! Az ott Caius bácsi. -mutatott rám Bella. Bácsi?! Ez azért fájt!
-De jól szemléljétek meg azt a barmot! Nem mindennap látni ekkora ökröt. - jött be Fortuna.
-Fortuna! - szólt rá Bella.
-Semmibaj! - mondtam. Erre mind a ketten elcsodálkoztak és éreztem hogy nem csak ők. - Tudom hogy a gyerekeidet jobban érdekli egy gonosz,vén, boszorka aki mindenkinél rondább. Ilyet ritkán látni. - mosolyodtam el.
-Hát ez gyenge volt. - mondta, majd közelebb jött. Már annyira közel volt hogy szinte..... Hatalmas csattanás és Fortuna nekivágódott az egyik oszlopnak.
-Ha még egyszer megpróbálod nem állok jót magamért!!! - sziszegte kedvesem. Körbe néztem és láttam hogy mindenki szoborként meredt ránk.
-Bocsi, de nem tudom hogy mire.....
-A francokat nem tudod mire célzok! - dörrent a nőre Athena. Majd rám tekintett. - Te meg mi a francért nem vágtad jól pofon?!
-De hisz én...... - Athena leintett majd kiment az ajtón.
-Hmmm... hisztis nőd van. - jelentette ki az a kis.
-Te csak fogd be! - majd kedvesem után mentem.

Aro szemszöge:

Nem hiszem el! Már megint csak a gond van vele.
-Fortuna! - morogtam halkan - Beszédem van veled! - csöndesen követett. Egy olyan folyosóra értünk ahol senki se szokott lenni.
-Mit csinálsz?! - mordultam rá és nekilöktem a falnak.
-Ugyan Aro. Ugye nem bánod hogy ha vissza szeretnék kerülni Caius kegyeibe? - mosolygott sejtelmesen. A gondolatai elhalványultak így semmit sem tudtam kiolvasni a fejéből.
-Ha arra gondolsz hogy vissza csábítod magadhoz akkor tegyél le róla! Ő most boldog azzal akivel van és kész! Ha csak megpróbálod....
-És ha megpróbálom akkor mi lesz?! Talán megölsz? A lányodnak a szavadat adtad. Ha pedig engem fog szeretni akkor már nem tilthatsz el tőle! - most már elegem volt, de ekkor megjelent valaki akire tényleg nem számítottam.
-Hello Aro!